A Károli Gáspár Református Egyetem teológusainak alapítványa a határainkon
kívül élő szórványreformátusság támogatására jött létre 1990-ben. Missziói
utakat szervezünk Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék
szórványgyülekezeteihez, így olyan piciny falvakban is prédikálunk évente
több alkalommal, ahova lelkész havonta egyszer, vagy csak ünnepekkor jut el.
Ifjúsági missziót is folytatunk, helybeli fiataloknak ifjúsági alkalmakat
tartva. Ezen kívül egy zilahi református árvaházat havi rendszerességgel
támogatunk.
Az elmúlt évek során már négy erdélyi református műemléktemplom
állagmegóvásában, helyrehozatalában vettünk részt. Borberek, Alvinc,
Boroskrakkó és Marosszentimre templomai után 2007-ben Sárd szép templomát
szeretnénk megmenteni az enyészettől a Budapesti Műszaki Egyetemen készült
műszaki felmérés alapján.
A húszfős gyülekezet önerőből nem tudja a tönkrement tetőszerkezet miatt ázó
falú templomot helyreállítani. Az elmúlt évek mindegyikében a
munkálatainkhoz szükséges építőanyagok jelentős részének megvásárlását,
valamint a helybeli szakemberek fizetségét a Teleki László Alapítvány magára
vállalta. Ez több millió forintos támogatást jelentett. Alapítványunknak így
elsősorban a Kolozsvárról és Budapestről érkező teológusok, valamint a
nekünk segítségüket ingyen felajánló régészek, műemlékesek és egyéb
végzettségű önkéntesek szállítását, elszállásolását, és étkeztetését kellett
megoldania. Jelen állás szerint azonban a Teleki László Alapítvány a
Külügyminisztérium döntése alapján megszűnik.
Mi azonban nem szeretnénk elállni a Sárdi Református Egyházközség temploma
mostanra életveszélyessé vált tetőszerkezetének kijavításától. A 2004.
december 5-i kijózanító népszavazás megmutatta, hogy a határainkon túl élő
magyar testvéreink nem reménykedhetnek az ország összefogásában,
kiállásában, éppen ezért a végeken helytálló szórványreformátusság
támogatása, úgy érezzük, az anyaország reformátusságának, teológusainak
erkölcsi felelőssége.
A munkák összköltsége minden bizonnyal meg fogja haladni a hárommillió
forintot. Ezenfelül az építési munkák megkezdéséhez szükséges engedélyek
beszerzése is tetemes költséget jelent majd.
Az alábbiakban a sárdi református gyülekezet helyzetéről és templomáról ír
egy rövid beszámolót a Sárdon szolgáló Gudor Botond magyarigeni református
lelkipásztor.
A sárdi református gyülekezet
Sárd Gyulafehérvártól mintegy 8 km-re található. Fontos település, hiszen
itt ágazik el az út Hegyalja (Magyarigen, Boroskrakkó), illetve az Ompoly
forrásvidéke (Zalatna, Abrudbánya) fele. A magyar faluközösség a reformáció
alatt protestánssá lett (1564). Korábban a gyulafehérvári római katolikus
püspök téli rezidenciája, illetve püspöki temploma volt. Az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc alkalmával, több mint 50 személyt öltek meg a
román népfelkelők, aminek következménye az elvándorlás volt. Sárd Gróf
Teleki Sámuel birtoka volt, így a magyar korai felvilágosodás települései
között ott találjuk nevét. Itt volt korábban a marosvásárhelyi Teleki Téka,
amit a magyar köztudat mára már elfelejtett. Az erdélyi Hegyalja egyik
fontos településeként, még hosszú ideig vezető szerepet töltött be. Önálló
lelkésze 1940-es évekig volt, amikor is a gyülekezet, társegyházközségként a
Magyarigeni Református Egyházközséghez csatlakozott. Jelen pillanatban 20
egyháztagot számlál. A kis gyülekezet fiatalokból, középkorúakból és
idősebbekből áll. A kis létszám ellenére, a magyarigeniekkel együtt
dinamikus egyházrészt képeznek. A lelkészi lakásba jelen pillanatban egy
egygyermekes magyar református család költözött. Ez a család rendbeszedte az
épületet, és egyházunknak hűséges gondviselője és fenntartója. 2005-ben
egyházközségünk visszakapta egykori felekezeti iskoláját. Ebben az egykori
iskolában, amit 1916-ban, háborús években, közadakozásból építettek, jelen
pillanatban egészségügyi ellátás folyik. Egyházközségünk az orvosi rendelők
mellé megkezdte egy gyógyszertár építését, egyrészt bérjövedelmeinek
bővítését remélve ezáltal, másrészt a falu egészségügyi rendszerének
fejlesztését tűzve ki célul. Sajnos a gyógyszertárépítés nagy ellenállást
váltott ki, hiszen egy 1000 lelkes román többségű falunak nehéz volt
elfogadni, hogy 20 református magyar oldja meg egészségügyi gondjait, de ha
lassan is, a gondolattal megbarátkoztak. Jelen pillanatban a gyógyszertár
épülete fölé fedél készül párhuzamosan a főépületen végzett javításokkal.
Emellett a templom kapubástyájának és födémének kisebb javításait is
elvégeztük. Sajnos lehetőségeinket az anyagi terhek meghaladják.
A sárdi református műemléktemplom és erődítés
A románkori bazilikát a XIII. században építették, amely a XVIII. századig
számos átépítésen ment át. A települést 1238-ban említik először a források,
olyan településként, amely az erdélyi katolikus püspökség tulajdonában állt,
a szász telepesekkel együtt, akiknek jogait és kötelességeit 1295-ben
foglalták oklevélbe. 1563 után a szász és magyar lakosság a reformáció
kálvini változatát fogadta el. A templom első átépítése a XIV-XV. században
történt, amikor a templombelső és külső a gótika ízlése szerint lett
átalakítva. Az építés, illetve átépítés anyaga a magyarigeni kő. A románkori
bazilika szentélyének jelentős átépítése a XV. században történt, amikor
poligonális, sokszögű szentélyt alakítottak ki az építők. A templom jelentős
átépítése a XVIII. században történt, amikor a hajót lerövidítik és egy
olaszos hangulatú templomtornyot építenek, széki Teleki Sámuel patronálása
alatt. A templom háromhajós, két oldalhajóját a főhajótól barokkos
tagolódású oszlopok választják el, amelyeket a XVIII. századi átépítés
folyamán helyeztek el. Az északi és déli gótikus kapuzatainak maradványai
másodlagos helyzetben vannak befalazva a jelenlegi bejáratok mellett. A
templombelsőt a református, kálvini hitelvek szerint rendezték be;
kőszószékét Fratelli Menardi itáliai kőfaragómester készítette. A templomot
ovális alakú erődítmény veszi körül, amelynek északi részén lőréssel és egy
emelettel ellátott négyszögű, zömök kaputorony található. Ennek építése a
vártemplom defenzív szerepét volt hivatva erősíteni. A kaputorony bejárata
félköríves, belső szemöldökívén a Báthory család reneszánsz farkasfogas
címerében a Stephanus Bathory név S. B. iniciáléi vannak bevésve.
A templom erődítése a XV-XVI században történt. Úgy a templom, mint az
erődítmény számos gótikus elemet őrzött meg, mint például a szentély gótikus
mérműveit, a kapuzatok másodlagosan elhelyezett kőfaragványait és a
kaputorony faragott kőablakait, papi ülőfülkéjét és szentségtartót.
A templom jelenlegi állapota
Annak ellenére, hogy a román műemléklistán B kategóriájú műemlék, az állam
eddig nem sokat költött istentiszteleti helyünk kijavítására. Sajnos a fal a
vizesedés miatt nagymérvű károsodást mutat. Több helyen mállani, illetve
omlani kezdett a vakolat, amit csak alapos újravakoltatással lehet
megakadályozni. A födém és tetőszerkezet van a legnehezebb helyzetben. A
födém tartógerendázata több helyen korhadt, főleg beázások miatt és ennek
következménye az, hogy a vakolat a mennyezetről foltokban lehullott,
rámutatva a dolgok okára, a korhadt mennyezeti gerendákra. Az ok sorozatok
között ott vannak a beázások, faszuvasodások, és az, amit „az idő
vasfoga”-ként szoktunk definiálni. Ennek ellenére a gyülekezet
istentiszteleteit téli-nyári időkben, a templomban szokta tartani. Ajánlatos
lenne a vakolatfelújítás, a növényzet templom körüli kiirtása és a födém
kijavítása. Ehhez a gyülekezet sajnos csak kis mértékben tud hozzájárulni,
annál inkább, mert a magyarigeni egyházközség gondjaiba ezen kívül még három
templom és parókiaépület gondozása és fenntartása tartozik. Mivel
Gyulafehérvár terjeszkedése, a református egyháztagok város körüli
kitelepedése ma már folyamat, sejthető, hogy néhány évtizeden belül népesebb
gyülekezet dicsérheti az Urat.
Panaszra sok ok van, de nekünk keresztyén embereknek még a lehetetlen
helyzetekben is több okunk van a tervezésre, bizakodásra. Kérjük mindazok
támogató segítségét, akiknek fontos a krisztusi, magyar és református élet
további ápolása, úgy hogy más közösségeknek is hasznára lehessünk.
Minden támogatást előre is hálásan köszönünk!
