2011-ben a Protestáns Szakkollégium több tucat hallgatója és barátaik immáron harmadik alkalommal szántak időt a nyarukból arra, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület felőri gyülekezetének nyújtsanak segítséget a két kezükkel. A táborok augusztus 1-4., augusztus 14-21. valamint augusztus 21-28. között futottak az észak-mezőségi Felőrön. A résztvevők mindegyike egyetemi hallgató volt, akik önkéntesen cserélték fel ezekre a napokra tudományterületüket fizikai munkára. Az önrész mellett a felőri táborozók szállását és napi háromszori étkezését az Ágoston Sándor Alapítvány biztosította.

Felőrön (Beszterce-Naszód megye, Kolozsvártól 72 km-re északra a 17-es főúton haladva) tizenegyen, a második héten tizenöten munkálkodtak Gál Mihály református lelkipásztor és Rápolty Dávid vezetésével. Az észak-mezőségi településen minden munka egy korábban kitűzött célra, a Nagy-Szamos medencéje nyolcosztályos református általános iskolájának építésére irányult. Az iskolát terveink szerint 2012 szeptemberében indítják be. A helyi egyházközség a jövendőbeli iskolaudvar kialakítására kérte fel az alapítvány önkénteseit, akik eddig három esztendőn keresztül dolgoztak a felőri terepen. Idén folytatták a tavaly már tető alá hozott félig szabadtéri, kreatív iskolai foglalkozások, bibliaórák és táncházak rendezésére alkalmas udvari épület munkálatait. Megkezdődött az iskolaudvar elrendezését alapvetően meghatározó járdák kiépítése is az udvari épület és a templomkapu, illetve a sportpálya mentén az iskolabejárat között. A szintkülönbségek miatt lépcsőkkel is tagolt, részben nyerstégla, részben folyami kavicsokkal kirakott mederben gyöngykaviccsal borított járdát kimérték, jelentős részben a betonalapot és a borítást is elhelyezték. A munkafolyamat végén pedig az eredeti rendezési tervnek megfelelően játszótéri elemek kerültek kihelyezésre és cserjék, fák kerültek telepítésre az iskolaudvarba.

Nehezen számszerűsíthető, de a fenti anyagi természetű fejlődésen túl tagadhatatlan eredménye a táboroknak, hogy három hét erejéig határon túli nemzettársaik között, többször velük együtt tevékenykedhettek a Budapesten tanuló egyetemisták. A mögöttünk hagyott nyarakhoz hasonlóan az idén is több olyan táborozó tartott velünk, akiknek életükben először nyílott lehetősége felkeresni Erdélyt. Bátran kijelenthető, hogy a betonkeverés közben nem pusztán az erdélyi egyházközségek földi javai, hanem az önkéntesek közössége, református identitása és magyarságtudata is épült.