Erdélyi lelkigondozó utak a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával
2012 őszén azzal a célkitűzéssel pályáztunk támogatásra, hogy azokat az
önkénteseinket, akik évek óta dolgoznak egy-egy munkaterületen –többségükben
a legkülönbözőbb egyetemeken tanuló fiatalok– szeretnénk körbevinni azokon a
helyeken, ahol az alapítvány leggyakrabban fejti ki tevékenységét:
Kalotaszegen, Észak-Mezőségen, Fehér megyében, Hátszegen, valamint
Székelyföldön. Végül kicsit változtatva terveinken úgy döntöttünk, hogy
ezeken az útjainkon mindenütt a már folyó munkák áttekintése mellett
próbálunk most is alapítványunk céljainak megfelelően tevékenykedni,
miközben azért fontos cél, hogy a korábban kiépült kapcsolatokat ápoljuk, a
határokon kívül élő magyar ismerőseinkkel együtt tervezzük meg a következő
év feladatait.
Így 2012 szeptember végén Gyimesbe tettünk egy utat, Hidegségpatakára, ahova
sok év óta rendszeresen szállítunk ki gyógyszert, ruhát, mosószert,
tanszereket, anyagi támogatást diákoknak, akik Nagyenyeden tanulnak. Itt
egy helybeli család segít szétosztani azokat az adományokat, amiket
kiszállítunk.
Október 20-22. között két kisbusszal és egy személyautóval elindulva mintegy
1500 km-t megtéve terveztük megtekinteni a zalatnai, borbereki, alvinci,
magyarigeni, nagyenyedi (Fehér megye) illetve a széki, felőri, somkeréki,
páncélcsehi, bádoki (Mezőség) református templomokat. Menet közben vasárnap
Zalatnán és Széken prédikáltunk is. De a szép templomainak végiglátogatása
mellett a nagyenyedi Bethlen Kollégiumot és a Felőri Szórványközpontot is
megtekintettük együtt.
Október végén egy következő út keretében a kalotaszegi Zsobokra mentünk,
ahol a református gyermekotthonban nyaranta gyerektábort tartva építettünk
ki jó kapcsolatot a helybeliekkel. Mostani utunk során a nyári
találkozásnál még több fiatallal volt módunk közelebbről megismerkedni, mert
vannak, akiket csak iskolaidőre adnak be a szüleik a gyermekotthonba. Az
otthonnal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és ennek során azt
tapasztaljuk, hogy bár a munkatársaik felelősségteljesen és lelkiismeretesen
végzik a munkájuk, gondoskodnak a rájuk bízottakról, de kevesen vannak, és
ezért gyakran nem jut idő, erő és pénz a mindennapi szükségletek
kielégítésén kívül másra. Minden gyermeknek szüksége van személyes
törődésre, figyelemre, segítségre a személyiségfejlődéshez, és
lehetőségeinkhez képest ebből próbáljuk meg a részünket kivenni. E munka
kapcsán azt is megtapasztaltuk, hogy önkénteseinknek egy meghatározott köre
kifejezetten ehhez a szolgálati területhez érez kedvet. Mindemellett minden
alkalommal viszünk ruhát, élelmiszert, tisztálkodási szereket is. Idén
nyáron és ősszel a fogmosás fontosságára próbáltuk főleg a kisebbek
figyelmét felhívni azáltal is, hogy különböző gyümölcsízű gyermekfogkrémeket
vásároltunk nekik.
November legutolsó napjaiban illetve december elején pedig négy iskola a
zsoboki gyermekotthon, a nagyenyedi Bethlen Kollégium valamint a Dévai Szent
Ferenc Alapítvány által működtetett tusnádfürdői és csíksomlyói
gyermekotthonok lakói számára szereztünk kirándulást Székelyudvarhelyre,
ahol most már sok év óta ősz végén árvaházakban felnövő 14-18 év között
fiatalokat tudunk három napra vendégül látni. Ezeken a hosszú hétvégéken
olyan programokat valósítunk meg, amik a pályaválasztáshoz, a
felelősségvállaláshoz, a családalapításhoz segíthetnek nekik. Így volt
velünk egy tumorbiológus önkéntesünk, akivel többek között DNS-t
izolálhattak a fiatalok, jött velünk egy szülésznek készülő önkéntes lány,
aki a szülés, családalapítás szépségeiről beszélt a fiatalokkal, de
kötöttebb formában tematikus beszélgetések során jókat beszélgettünk együtt
idén is egy, a mindannyiunk életét meghatározó témáról is, éspedig most a
félelmekről. De hogy ne csak komoly témákat érintsünk, elmentünk közösen
egy cukrászdába, ahol mindenki kedvére választhatott egy süteményt. Ezen út
során a nagyenyedi és a zsoboki gyerekek szállítását is mi végeztük.
Valamint kifelé egy zongorát is kiszállítottunk a zsoboki gyermekotthonnak.
