Almaakció
(azaz: magyar fiataloknak magyar almát magyar őstermelőtől)
Néhány évvel ezelőtt Duna tévés műsorunk egyik operatőre mesélte a következő
tanulságos történetet: egy krumplitermelő mosonmagyaróvári gazda árujának
felvásárlására előszerződést kötött egy francia cég. A végleges szerződés
aláírása előtt egy nappal értesítették, hogy –sajnos– nem köthetik meg az
üzletet.
–Nem jó az árum minősége? – kérdezte a magyar gazda.
–De, kifogástalan; Franciaországban nem találnék ilyet. – mondja a vevő.
–Sokallja az árát? – tudakolta főhősünk.
–Egyáltalán nem, a hazámban a francia gazdák többet kérnek érte. – így a
cég képviselője.
–Akkor miért állt el a vásárlási szándékától? – fakadt ki kétségbeesve a
magyar termelő.
–Azért, mert Franciaországban találtam egy gazdát, akinek volt még eladatlan
krumplija. Igaz, az drágább és kevésbé jó minőségű, de francia!
Nos, ez a történet adta az ötletet az egyik 9. osztályos iskolánkbeli
leánynak, hogy javasolja: a nyári „mindenféle háborúk” után (meggy, dinnye,
tej, léalma), amikor a magyar gazdáktól nem – vagy nevetségesen olcsó áron –
akarták felvásárolni termékeiket, indítsunk jelképes akciót a Baár–Madasban,
s kérjük meg a diáktársakat, hogy vállalják: naponta egy almát megvesznek
(és megesznek); a kikötésünk: magyar őstermelő termékét vásároljuk meg és
fogyasztjuk el.
Jó, hogy az iskolai diákönkormányzat szívesen fogadta a javaslatot, s
vállalta a megszervezését és lebonyolítását, így november 3-án
elindulhat(ott) az ALMAAKCIÓ.
A tudnivalókról:
Aki vállalja, hogy részt vesz „mozgalmunkban”, az hét héten át (november,
december) mindenik hétköznapra rendel egy almát.
Vállalja, hogy befizet naponta 20 Ft-ot (azaz hetente 100 Ft-ot) annak az
osztálytársának, aki „almafelelősként” segíti akciónkat, ő a DÖK gazdasági
felelősének számol el a pénzzel.
November 3-tól a karácsonyi szünet első napjáig az osztályok „almafelelősei”
naponta a 3. vagy a 4. óra utáni szünetben átvesznek annyi almát az
alagsorban, a tornaterem mellett, ahány gyümölcsöt rendeltek, majd az
érintett osztálytársaknak „szétporciózzák” az almát.
Tudjuk, ezzel a jelképes akcióval nem fogjuk megoldani a magyar almatermelők
gondját, a magyar mezőgazdaság válságát; de az ötlet figyelemfelkeltésnek jó
lehet, talán másokat is arra biztat, hogy kövessék példánkat. Köszönet az
ötletadónak, a szervezésben részt vevő diákoknak, s mindenkinek, aki MAGYAR
FIATALKÉNT (felelősséggel gondolkodva) MAGYAR ALMÁT vásárol egy MAGYAR
ŐSTERMELŐTŐL!