3. fejezet: Ismerkedés a billentyűzetkiosztással ------------------------------------------------ Gyakorlásképpen írjunk le néhány mondatot: a megadott sorokat betű szerint ismételjük meg a következő, üres sorban. Ügyeljünk az ékezetes betűk, az írásjelek gondos használatára! A matematika nemcsak igazság, hanem fennkölt szépség is -- A matematika hidegen és szigorúan szép, mint a szobrok... hidegen fenségesen tiszta és szigorú tökéletességre képes... fenségesen Eukleidész műve az antik világ egyik legnemesebb alkotása. Eukleidész Élni fog akkor is, Élni amikor már az összes mai tankönyv elavult és elfeledett lesz. amikor A következő sorok alatt --ahová az ismétlést kell írni-- felesleges karakterek szerepelnek. Ezeket nem kell külön törölni: elég az Ins billentyűt leütni --ezután megváltozik a kurzor alakja--, s máris átírhatjuk a korábbi szöveget. Tigris, tigris, éjszakánk ...ez tehát felesleges... Erdejében sárga láng, ...Zagyva, Ronyva... Mely örök kéz szabta rád ...Gerje-Perje... Rettentő szimmetriád? Salköveskút--Vassurány (Ha valaki nagyon szemfüles, akkor észrevehette --kevésbé szemfülesek még most is végiggondolhatják--, hogy az egyszerű felülírás a legutolsó sor esetében nem ad tökéletes eredményt.) Ismételjük meg az alábbi mondatokat is (a második bekezdés Bolyai Jánostól származik, ezért a mai szemmel szokatlan íráskép -- természetesen nem kell javítani). Nemrég találkoztam valakivel, aki azt mondta, távol áll attól, hogy elfogadja mínusz egy négyzetgyökét, mert még a mínusz egyet sem tudja elfogadni. Ez mindenesetre következetes magatartás. Elég sokan vannak, akik a 2 négyzetgyökét teljesen nyilvánvaló dolognak tartják, de a -1 gyökénél haboznak... Valójában az utóbbi jóval egyszerűbb fogalom. A feltételem már áll, hogy mihelyt rendbeszedem, elkészítem, 's mód leszsz, a parallelákról egy munkát adok ki; ebbe a' pillanatba nints kitalálva, de az út, mellyen mentem, tsaknem bizonyosan ígérte a czél el-érését, ha az egyébiránt lehetséges; nints meg, de ollyan felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam elbámultam 's örökös kár volna elveszni; ha meg-látja Édes Apám, megésmeri; most többet nem szollhatok, tsak annyit: hogy semmiből egy ujj, más világot teremtettem.