Biometrikus azonosítás
A biometrikus azonosítás különböző fajtáinak működése egyaránt azon alapul, hogy a rendszer az emberi szervezet vagy viselkedés valamely egyedi sajátosságáról mintát vesz, azt digitális adattá konvertálja és adatbázisban tárolja, majd az aktuálisan levett mintát összeveti az ebben az adatbázisban tárolt mintákkal.
A hivatalos definíció szerint a biometria az alapján azonosít, ami az ember maga, nem pedig az alapján, amit tud (kód, jelszó), vagy amije van (kártya, távirányító). Ez utóbbiak a megfejtésük vagy eltulajdonításuk esetén azok már valójában nem azt a személyt fogják azonosítani, akihez eredetileg hozzárendelték.
A biometrikus azonosítás változatai
A biometriai azonosítás során használnak fizikai jellemzőket: ujjlenyomat-, kéz- írisz-, arcazonosítást és DNS-elemzést, valamint azonosíthatnak viselkedésbeli jellemzők pl. gépelési stílus, aláírás vagy hang.
Mi szükséges ahhoz, hogy az emberi szervezet vagy viselkedés bizonyos tulajdonsága alkalmas legyen a biometrikus azonosításra?
egyediség (mindenkinek van, de különbözik másokétól)
permanencia (a korral, betegséggel járó változások során nem változik)
mérhetőség (adattá konvertálható)
gyors azonosíthatóság (elvárt teljesítmény)
elfogadhatóság (a mintavételt ne utasítsák el pl. higiéniai okból)
megbízhatóság (hamisítás, kikerülés elkerülésére)
A biometrikus azonosítási metódus 4 lépése
Mintavétel az adatbázishoz: ujjlenyomat, kéz, tenyér, hang stb. beolvasása mindenkiről, aki az azonosítási rendszerben érintett lesz.
Adatbázis létrehozása: a fiziológiás jellemzőkről beolvasott mintákat, illetve az azokból készült bináris kódot nevesítve, személyhez rögzítve eltárolja a rendszer.
Felhasználói mintavétel: a rendszer beolvassa az aktuális mintát az azonosítandó személyről, és ezt kódolja, ha szükséges.
Ellenőrzés vagy azonosítás: a beolvasott aktuális mintát a szoftver összeveti az adatbázisban rögzített adatokkal.
A biometrikus beléptető rendszerek biztonsági mutatói
Az alábbiakban összehasonlítjuk néhány biometrikus beléptető rendszer jellemzőit:
	Azonosítás	FAR	Idő (s)	Megbízhatóság	Állandóság	Higiénia
	Arc	2000:1	1	alacsony	nem	megfelelő
	DNS	n.a.	órák	magas	igen	mintától függ
	Érminta	n.a.	0,4	közepes	igen	megfelelő
	Hang	500:1	5	alacsony	igen/nem	kitűnő
	Írisz	12 000 000:1	n.a.	nagyon magas	igen	megfelelő
	Kéz	700:1	<5	alacsony	nem	alacsony
	Retina	10 000 000:1	10-15	nagyon magas	igen	megfelelő
	Ujjlenyomat	1 000 000:1	0,2-0,4	közepes	igen	alacsony
Adatvédelem és aggályok
Az Európai Unió már 2004-ben úgy döntött, hogy az útleveleknek tartalmazniuk kell az ujjlenyomatot. (Magyarországon 2006-ban kezdték kibocsátani a biometrikus útleveleket.) Ezzel akkora nemzetközi adatbázis jött létre, amelynek a kezelése rendkívül komoly biztonsági követelményeket támaszt.
Szeptember 11. után a biztonságra való törekvés még jobban megerősödött, olyan méreteket öltve, amelyet előtte el sem tudtak képzelni. Például a rabosítás során levett ujjlenyomatok (vagy egyes országokban az írisz) adatai eredetileg csupán a büntetőeljárásban, illetve a bűnügyi nyilvántartóban voltak megtalálhatóak, de ma már a terrorizmus elleni harc intézkedéseinek következtében a mindennapok részévé váltak.
A modern kor azonosítási procedúrája automatizálódik, berendezések és szoftverek végzik a beérkezett és a tárolt információk összevetését, nem pedig a határőr vagy rendőr ellenőrzi a fotót és a személyt. Ezzel együtt 2012-re már több százezer hamis biometrikus útlevél került forgalomba az EU-ban, és több százezer olyan, amelynek az ujjlenyomat mintája értékelhetetlen. Főleg gyermekek és idősek ujjlenyomatai bizonyultak megbízhatatlannak, de az EP már végzi a biometrikus útlevelek felülvizsgálatát.
Vigyázat, csalnak!
A biometrikus beléptető rendszer biztonságosságát is a legsebezhetőbb pontja határozza meg. Ezért a műszaki fejlesztők és a csalók egyaránt a gyenge pontot keresik, nyilvánvalóan különböző okokból, de minden bizonnyal egymással versenyezve.
Már jó ideje nem számít komoly ujjlenyomat olvasó rendszernek a nemzetbiztonságban az, amelyet át lehet vágni egy levágott ujjal, de még a fejlettebbeket is becsaphatja ma még egy jól elkészített szilikon ujjlenyomat.
Kezdetben még egy nyomtatott fotó az íriszről vagy egy mesterséges szem elegendő volt a rendszerbe való illetéktelen bejutáshoz, majd javultak a leolvasók és jöttek a speciális kontaktlencsékkel való sikeres támadások. Ezek használata viszont ma már egyértelműen lebukáshoz vezet. A szemgolyó sejtjei olyan gyorsan halnak el, hogy értelmetlen próbálkozás lenne egy biometrikus azonosítás miatt eltávolítani azt a természetes helyéről.
Az arcfelismerő rendszereket ideiglenes álcákkal, sminkkel nem lehet befolyásolni, de maszkokkal (itt is a szilikon a nyerő) sikerülhet a csalás egyes esetekben. A legbiztosabb átvágás persze a plasztikai sebészet alkotta új arc, de orvosi okokból ez is korlátozott mértékben lehet hatásos. Esetleg meg kell kérni az egypetéjű ikertestvért, mert a tökéletesen egyforma ikerpárokat egyelőre még nem sikerült megkülönböztetni.